Egy aprócska borvidék, egy nem különösebben elterjedt szőlőfajta – a Móri Ezerjóról mégis minden borkedvelő hallott már. Az elmúlt években a móri borok kapcsán megkerülhetetlen Csetvei Kriszti neve, aki július 8-án személyesen hozza el borait a Kóstolom Borbárba. Őt kérdeztük az ezerjóval kapcsolatban.
- Mióta készítesz borokat Móron?
- Az első hordó bort 2010-ben készítettem, de a Csetvei Pince hivatalosan 2011 óta létezik.
- Akik ismerik a boraidat, tudják, hogy nagyon szereted az ezerjót. Hányféle arcát mutattad meg eddig a borkedvelőknek?
- Az első néhány évben nem nagyon tudtam mit kezdeni az ezerjóval, a NapHoldCsillag boromnak ugyan az egyik alkotóeleme volt, de önállóan nem gondolkoztam benne. 2015-ben jött el az idő, amikor elkezdtem kísérletezni vele, azóta minden évjáratból készült tartályos, hordós és amfórás ezerjó is a pincénél, de másokat is készítettem belőle, például pét natot, gyöngyözőbort, pezsgőt. Ezek kis tételek voltak, nem is kerültek forgalomba, de rengeteget tanultam általuk. A rutinosabb kóstolók, akik sok bort kóstoltak már, esetleg ezerjót is, azok kedvelni szokták az amfórás borom összetettségét, komplexitását. Akik még kezdőbbek, ők inkább a tartályost kedvelik. Az amfórától sokan először tartottak, hogy fáradtabb, lomhább lesz tőle a bor, de amikor megkóstolják, ez a félelem elmúlik. Az én ezerjóim barátságosak, kedvesek, szeretem ugyan a savas borokat, de nem a savhangsúlyosakat, és törekszem rá, hogy a boraim ne is legyenek ilyenek. Nem tudnám megmondani, hogy melyik a jó út, melyik a jövő, szeretek legalább kettőt belőlük megmutatni egymás mellett, és a vendégek döntsék el, hogy nekik melyik tetszik jobban.
- Mi vezetett el odáig, hogy tudatosan foglalkozz az ezerjóval?
- Évek óta minden áprilisban egy nemzetközi borversenyen bírálok Londonban, és 2014 áprilisában kóstoltam először grúz borokat. Nagyon foglalkoztatott a narancsbor, az amfóra, és még abban az évben elutaztam Grúziába, de az ott kóstolt borok után megfogalmazódott bennem, hogy ez nem én vagyok. Tetszenek ezek a borok, de nem éreztem magaménak. Viszont innentől kezdve foglalkoztatott ez a téma. Amfórám is 2014-ben lett Légli Attila jóvoltából, aki a Vince magazinban olvasta a grúz élményeimet, és megkérdezte, hogy mi lenne, ha kipróbálnám az ő amfóráját. A grúzok is helyi fajtákkal dolgoznak, én meg úgy láttam, hogy más esélye Mórnak nincs, az ezerjókra kell koncentrálni. Kellett pár év, hogy megérjek hozzá, nem egyszerű vele dolgozni, nagyon érzékeny, vékony héjú, nehéz kezelni. Ki kellett tapasztalni, hogy hogyan mutatja meg leginkább azt az arcát, ami nekem tetszik. Én mindig korábban szüretelem, így sokkal több ízt, élményt ad. Különböző stílusokban készítem, de fontosnak tartom, hogy az ezerjó, mint fajta mindegyikben ott legyen. A fajta a lényeg, a többi már stílusgyakorlat. Szeretem, ha az emberek nyitottak és megkóstolják több stílusban is a boraimat, és elmondják róla a véleményüket.
Gyertek el ti is július 8-án a Kóstolom Borbárba, kóstoljátok meg Csetvei Kriszti borait, és mondjátok el neki a véleményeteket!
Jegyek a kóstolóra itt kaphatóak:
