Soha nem volt még ilyen szoros párharc a Borpárbajok történetében. Ki vitte el a koronázatlan bajnoki címet, és milyen meglepetések történtek? A rendhagyó beszámolónkat olvashatjátok, kivételesen Pintér Zsolt tollából.
Alapvetően a játékmesterünk Humayer Dávid írja a beszámolókat, de sajnos nem tudott jelen lenni az összecsapáson, ezért Kézdy Dániel helyettesítette a játékmester szerepkörben. Mivel Dani egy sorozatot meg is nyert, és rengeteg borpárbajon volt személyesen is jelen, magabiztosan tudta venni ezt a feladatot, és remek házigazdának bizonyult ezúttal is.
A beszámolót most kivételesen magam kell megírnom Dávid helyett, próbálok elfogulatlanul nyilatkozni a borokról és eredményről, játék lefolyásáról, ami valljuk be, elég nehéz lesz a személyes érintettség és a kimenetel miatt is. Elég értékes tapasztalatokat gyűjtöttünk az elmúlt három évben a Borpárbajoknak köszönhetően, de talán a legértékesebbet most tudtuk bezsebelni, és ezt a szakmának is érdemes végiggondolni, tanulságokat levonni. Ha két minőségben teljesen egyenrangú bort állítunk egymás mellé vakon, két különböző stílusban, a fogyasztói preferencia dönt, és nincs bocsánat, vagy kegyelem a kevésbé tetsző termék iránt, ez nem kérdés. Azt fogja választani minőségtől függetlenül, amelyik jobban ízlik, amelyikből szívesebben inna még egy pohárral.
Hiába gondolunk egy bort kiváló stílusúnak és nekünk tetszőnek, ha az a fogyasztók bizonyos körének egyáltalán nem nyeri el a tetszését. Érdemes sok bort kóstolni vakon, és hús vér borkedvelőket bevonni, figyelni a reakciókat és teljesen pártatlan meghallani, még ha a saját kedvencünk is van górcső alá véve. Ez talán a legnehezebb ebben a szakmában, mert sokan vagyunk úgy, hogy a saját borainkat nehezebben kritizáljuk, és mindig a legjobbnak hisszük, és még mindig csak egy dimenzióról beszélünk, a vaktesztről. Nem elég, ha tényleg finom egy bor, azt el kell tudni juttatni a megfelelő közönséghez, jó címkével, jó üzenettel és mindezt összehangoltan ár-érték arányban elhelyezni a piacon, hogy ne érje a termelőt vagy a kereskedőt csalódás. Talán ebben kell a legtöbbet fejlődnie a hazai borágazatnak. Keményen hangzik, de hiába van egy szép történet, családi hagyomány, elhivatottság egy bor mögött, ha a termék a piacon elvérzik. Ezért izgalmas a borpárbaj, mert itt meztelen a király, csak az illatok és ízek számítanak és a fogyasztói preferencia. Ízlik a bor, vagy nem?
Nézzük mi történt a Borbárbaj történetének első Testvérharc ütközete során.
“Hétköznapi” fehérbor ( 1 pont )
A könnyű fehér és könnyű vörös kategória, kétségkívül a legnehezebb műfaj számomra. A feladat egyszerűen hangzik: Nagyon jó áron, kimagasló minőségű alapborokat kell találni a a versenyzőknek. Mindkét tétel makulátlan a poharakban, tiszta és friss, üde vonalvezetést mutat. Mégis kiütéssel nyer Tokaj (Holdvölgy – Hold and Holló dry) egy „out of the box“ wachaui Sárgamuskotály ellen. A koncepcióm 4 megnyert párbaj után teljesen megváltozott, nem taktikáztam és nem is szerettem volna klasszikus közönségkedvenceket hozni. Olyan borokkal készültem, amelyek számomra valami miatt különlegesek. Hiába bizonyult a wachaui tétel hibátlannak, a tokaji furmint ezúttal lenyomta, mint a bélyeget, és ennek mindketten azért valamelyest tudtunk örülni. Bár megjegyzem a szavazatok aránya meglepett. 14 – 7 arányban vitte Zsani az első kört. Kértem még egy pohár wachaui sárgamuskotályt és elégedetlenül ugyan, de sajnos konstatálnom kellett az első kör elvesztését.
Állás – Zsani 1:0 Zsolt
“Nagy” fehérbor (1 pont)
A második körnél egyértelműen látszott, hogy az egyik bor natúr vonalon mozog, ami meglepő volt a vendégek számára, mert tudták egyik versenyző sem a natúr borok nagykövete. Ezúttal egy makulátlan „zavaros“ Zöldveltelini és egy kristály tiszta makulátlan Albariño csapott össze, ami meglepő eredményt hozott. 10 : 10 arányban osztoztak a pontokon, két különböző stílus és különböző egyéniség. Zsani egyik kedvenc borát választotta, én pedig a számomra egyik legkiemelkedőbb natúr tételt, amit valaha életemben kóstoltam. Itt azért lehetetett sejteni, hogy megosztó lesz a bor, de feltétlenül saját válogatásaim közül, a számomra legkiemelkedőbb tételeket szerettem volna összemérni Zsani közönségkedvenc boraival. Majdnem sikerült szépíteni. Be kell látnom, a legnagyobb örömömre. Zsani ügyes borbáros lett az elmúlt 5 évben. ????
Állás – Zsani 2:1 Zsolt
“Hétköznapi” vörösbor (1 pont)
2:1 az állás Zsani javára és érkezik két könnyű, hétköznapi vörös a poharakba, egy végtelenül friss üde, gyümölcsbomba Zweigelt és egy mélyebb karakterű hordót is már látott feketeleányka. A mélyebb vastagabb tétel vitte a prímet. Itt meg kell jegyeznem, hogy a borpárbajok pszichológiája nagyon összetett és olykor kegyetlen. Minden játékos a számára legjobbnak ítélt bort választja, és végtelenül nagy csalódás, ha nem az nyeri el a tetszését a közönségnek. Igazságtalanság és értetlenkedés is lehet a párbajozóban ilyenkor, amit csak most kezdtem el igazán megérteni. Zsani 3 : 1 re vezet és csak akkor nyerhetek, ha innentől mindkét kategóriában tarolok.
Állás – Zsani 3:1 Zsolt
„Nagy” vörösbor (1 pont)
Pohárban a két nagy vörös. Egy kerek, gyümölcsös, testes Malbec, egy Zinfandel, egy Cabernet ilyenkor mindig párbajgyőztes tud lenni, de mindketten francia bort választottunk végül. Elegáns, komplex, izgalmas mindkét tétel, látni a civódást a vendégek között, de elégedetten hátra dőlve várom a szavazatokat, mert számomra egyértelmű, hogy a burgundi Pinot, amit választottam, egyensúlyosabb és elegánsabb a poharakban. A vendégek fele nem így gondolta és a borpárbajok történetében először kétszer is döntetlennel végződik egy forduló. 10 : 10 pontot kap mindkét tétel. Zsani egy kicsit vastagabb, de szintén elegánsabb francia tétellel érkezett, ami meghozta számára a végső győzelmet. 4:2 az állás, és még egy elsöprő utolsó körös győzelem esetén is csak szépíteni tudnék.
Állás – Zsani 4:2 Zsolt I nincs visszaút, eldőlt a párharc
„Jolly” buborékok harca (1 pont)
Ez (számomra) szerencsére meg is történt, hibátlan best-buy Cava elsöprő sikert aratott az egyik kedvenc Crémant ellen, ami bekerült a portfoliónkba a lassan 5 éves fennállásunk óta. Ez azért engem is meglepett, de itt egyértelmű volt a közönség véleménye, a gyümölcsös, friss, üde, de mégis telt Cava jobbnak bizonyult. Így tudtam 15 : 5 arányú győzelemmel a Jolly kategóriában szépíteni 4 : 3 -ra.
Végeredmény: Zsani 4( 52 szavazat ) : 3 ( 48 szavazat ) Zsolt
Zsani az elmúlt 10 évben rengeteget tanult és fejlődött a boros világban, és pontosan tudja mit szeret a borbár közönsége, amit be is bizonyított, ezért kénytelen vagyok kinevezni Mrs. Beszerzési Vezérigazgatónak. Örülök a győzelmének, teljesen megérdemelt volt. Azért az egyértelműen látszott a borok választása során, hogy itt nem a minőségbeli különbség döntött megint, hanem a stílus és az egyéni preferenciák. Izgalmas mindig végigülni egy ilyen kóstolót, ahol ugyanazon kategóriákban teljesen más stílusok találkoznak, és az ízek és illatok vannak csak versenyben egyedül, nincs címke, presztízs, marketing, csak az egyéni pillanatnyi kedv, hangulat és ízlés dönt. Emiatt izgalmas a borpárbaj sorozat, és ezért is szeretnénk ebbe az edukációs, játékos kóstolóba minél több energiát fektetni a jövőben.
A borpárbaj sorozatot folytatjuk szeptemberben, és készülünk már teljes gőzzel az új évadra. Nagyon örülnék, ha nyáron egy pezsgőbárbajt össze tudnánk hozni, és találnék egy méltó kihívót. Ha szakmabeli vagy és érzel erőt, beszéljünk és csapjunk össze. A legutolsó pezsgőpárbaj beszámolóját itt olvashatod, ahol Hegyi Gáborral vivtunk meg egymással, és 10 brutál jó pezsgővel készültünk. LINK ▶︎▶︎▶︎
Képek: Dancsecs Ferenc ( Furmintphoto )
Eredménytábla:
