A chardonnay az egyik legismertebb fehérszőlő fajta, az egész világon elterjedt, és több más szőlőfajtával ellentétben mindenhol ugyanezen a néven ismerik. Franciaországból származik, a legjobb formáját is itt hozza, igazi hazájának Burgundia tekinthető. Hazájában egyébként jellemző, hogy a chardonnay, mint fajta fel sincs tüntetve a címkén, csak a borvidéket, a falut vagy a szőlőbirtokot jelölik, mert úgy gondolják, hogy a területi besorolási rendszer és a birtok közepén álló chateau képe mindennél erősebb üzenetet hordoz a minőségről. Chardonnay szempontjából a legfontosabb borvidékeken különböző típusú borok készülnek. A hűvös Chablis-ból magas savtartalmú, minerális borokat kóstolhatunk. A Burgundia szívében található Cote d’Or chardonnay-i komplexek, összetett ízvilágúak, és itt valóban legtöbbször csak a bor származási helyét jelölik – bár ha a címkén az szerepel, hogy Mersault vagy Puligny-Montrachet, akkor tulajdonképpen ez pont elég is. A dél-burgundiai Maconnais borai között pedig a könnyedebb és a testesebb chardonnay-k rajongói egyaránt találnak kedvencet.
Első osztályú chardonnay termőhelyeket azonban a világ számos pontján találunk, például Ausztráliában, Új-Zélandon, Kaliforniában, Chilében, Argentínában, Dél-Afrikában. A fajta hazánkban leginkább az Etyek-Budai borvidéken, az Ászár-Neszmélyi borvidéken, a Balatonboglári borvidéken, a Mátrában és Egerben elterjedt.
A chardonnay illat- és ízjegyeit nem annyira a szőlőfajtának, inkább a termőhely jellegzetességeinek és a szőlészeti technológiáknak köszönheti. Könnyen alkalmazkodik a különböző időjárási viszonyokhoz, és mindenhol más-más arcát ismerhetjük meg. Hűvös klímán könnyedebb, magasabb savtartalmú, zöldalmás, citrusos jegyeket hordoz, mérsékelt éghajlaton a fehér csonthéjas gyümölcsök (pl őszibarack) jegyeit mutatja, míg melegebb időjárási körülmények között akár trópusi aromákat is felfedezhetünk benne, mint a banán, az ananász, vagy akár a mangó és a füge. Azok a vajas, tejszínes jegyek, amit gyakran tulajdonítunk a chardonnay-nak, tulajdonképpen a borkészítésből adódnak. A krémes állag elérése érdekében az erjedés végeztével a seprőt, azaz az elpusztult élesztőgombákat felkeverik a borban – ez a battonage, ami sok borkedvelő fülének ismerősen cseng. A pirítósra, vaníliára, kókuszra emlékeztető aromák pedig a hordós érlelésnek köszönhetőek. A jó minőségű chardonnay-k többnyire jól érlelhetőek, de a nemzetközi piacon előfordulnak olyan tömegfogyasztásra szánt borok, melyeket rozsdamentes acéltartályban erjesztenek és tárolnak, a tölgyes jegyeket pedig tölgyfachips segítségével idézik elő bennük.
A legszebb chardonnay-kat fajtaborként palackozzák, de világszerte találkozhatunk vele más szőlőfajtákkal házasítva is, ezek a borok többnyire alacsonyabb árkategóriájúak. Jellemző párja a semillon, a chenin blanc, a colombard.
A chardonnay kitűnő pezsgőalap is, a Champagne-ban készített francia pezsgők egyik legfontosabb alapanyaga.
A chardonnay, a világ egyik legismertebb szőlőfajtája a Kóstolom borbár következő borklubjának főszereplője is egyben.
TOVÁBBI KÓSTOLÓINK:
IRATKOZZ FEL A YOUTUBE CSATORNÁNKRA, ÉS MEGNÉZHETED A BORVILÁG LEGFRISSEBB VIDEÓIT
